szineszek

Először testnevelő tanár akartam lenni, ám a szertorna örökre elvette a kedvemet a pályától. Viszont gimnazista koromban már több filmben játszottam kisebb szerepeket és megtetszett a színművészet. A szüleim kérésére azonban második helyen jelöltem meg a jogot és becsületes fiúként mentem el felvételizni. A színművészetin a harmadik rostán estem ki és nagyon drukkoltam, hogy ne vegyenek fel a jogra, mert akkor már hívtak vidéki társulatok, hogy csatlakozzam hozzájuk. A sors úgy hozta, hogy joghallgató lettem, elkezdtem az egyetemet, de ismét felvételiztem a színművészetire, ahol újra a harmadik rostán estem ki. Közben játszottam az egyetemi színpadon, - többek között Kulka Jánossal, Lang Györgyivel -, és párhuzamosan ötödéves lettem a jogon és államvizsgáztam. Az akkori pécsi színházigazgató, Lengyel György figyelt fel rám és meghívott a pécsi nemzetibe, ahol az első szerepem Romhányi Csipkerózsikájában a pingvin volt. Később négy év alatt 14 főszerepet játszottam el, majd jött a budapesti József Attila Színház meghívása. Noha Pécsett akkoriban sokat játszottam, sőt az 1990 és ’92 közötti időszak számomra nagyon sikeres volt, amit közönségdíjjal is jutalmaztak, de én úgy gondoltam, hogy élnem kell a lehetőséggel, hogy szélesebb közönségnek megmutassam magam. Az országos ismertséget mégsem a színházi munkámnak, hanem a Csííííz című televíziós műsornak köszönhetem. 2000-től két éven keresztül minden héten ment a műsor, magas nézettségi mutatókkal. Utána már jött az Üvegtigris, az Üvegtigris 2. és a többi az új Szeszélyesig. Ami még a színházat illeti: van egy önálló műsorom is, Petőfi: A helység kalapácsa, amellyel tíz éve járom az országot. Számomra ugyanis fontos az irodalom. Emellett szeretem a sokféleséget; film, színpad, szinkron, rádió. Ebben az évben megkaptam a nívódíjat Pesten a József Attila Színházban a Minden jót, Ellingért. Most nyolc darabban játszom egyszerre, ami karban tart szellemileg és fizikálisan is egyaránt. Tíz éve még nem gondoltam, hogy lelki jó barátom lesz Kern Andris, Sztankay István, Koltai Róbert, Bodrogi Gyula, vagy például, hogy Garas Dezső rendezésében színpadra léphetek. Azt sem hittem, hogy oszlopos tagja leszek a színész labdarúgó válogatottnak is. 2010. február 2.-ától a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház igazgatójaként tevékenykedem.